Szokások a középkori Angliából

1. Legközelebb,ha kézmosás közben úgy tűnik,túl hideg a víz ,gondolj a következőkre :

Angliában ,1500 körül , a legtöbb  esküvőt  júniusban  kötötték ,mivel a hagyomány szerint , az évi  fürdést májusban végezték el és júniusban még  elég jó  szagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok  elfedéséért  a menyasszonyok  nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben. 

   Ez lett  a későbbi menyasszonyi  csokor 

2. A fürdő  egy nagy,forró vízzel teli kádból állt.

A tiszta vízben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek,majd  a nők , végül a gyerekek ,utolsónak maradva a csecsemők. Időközben a víz olyan piszkos lett ,hogy  el is lehetett tűnni benne.. 

Innen ered a mondás is “Don’t throw the baby out with the bath“  Ne dobd ki a fürdővizzel a gyereket is!
 

3. A házaknak magas ,nádból készült teteje volt,alatta nem volt kideszkázva.A meleg háztetőn sütkéreztek az állatok ,macskák,kutyák,patkányok,bogarak.Esős időben  piszkos és nedves lévén,az állatok gyakran lepotyogtak a tetöröl.
Innen a mondás is  “It’s raining cats and dogs” Macskák és kutyák potyognak az égböl

Mivel  a szobák felett csak a  háztetö volt ,különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel.Igy jelent meg a baldachinos ágy   rudakon kifeszített  lepedő az ágy felett.

4. A gazdag házak padlója kőlapokból volt kirakva.Esős időben,télen sikossá vált ,ezért szalmával( thresh)  hintették le,hogy járni tudjanak a házban  és melegebb legyen. Idövel annyi szalma összegyült,hogy ajtónyitáskor egyszerüen kicsúszott az ajtón.Ekkor kitalálták,hogy egy fadarabot  tettek az ajtó elé.

így jelent meg a küszöb (angolul threshold)


5. Disznóhúshoz  ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat.Ha  ekkor vendégük is volt,tüntetően lelógatták a sonkát a gerendáról.

Tehetősnek számított az a férfi,aki  “could bring home the bacon” (“sonkát tudott hazahozni”). 

Keveset vágtak a sonkából ,szétosztották a vendégek között  és  elégedetten  “chewed the fat” rágcsálták a zsíros darabokat az asztalnál
 

6. A kenyérosztásnak is  megvolt a sajátos  szabálya

A  dolgozók  kapták a kenyér  égett alját,a család  a kenyér belét és a vendégek, megtiszteltetésképpen ,a kenyér felső  kérgét (“upper crust ”). 

7. Ólomkupákból itták  whiskyvel a sört és ez a  kevert ital  napokig leverte  lábáról  fogyasztóját.Úgy feküdtek az útszélen  mintha kómában lettek volna. Rendszerint kinyújtoztatták  a  részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte  egybegyűlt család evett ivott és várta,hogy felébred – e .

Igy  vált szokássá  a  virrasztás (“to wake up” – felébredni)

8. Mivel a temetők  beteltek,kiásták a koporsókat  és a csontokat  az úgynevezett  csontok házába vitték (“bone-house”) igy a sírhelyeket újból fel tudták használni

Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég  sok koporsó falán  karcolásokat vettek észre és rájöttek,hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek.

Ekkor gondolták ki azt,hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére,azt kivezetve a koporsón ,síron keresztül csengettyűt kötöttek a végére.

Kijelöltek egy személyt ,aki egész éjjel a temetőt járta és figyelte az esetleges csengőszót.

Igy jelent meg az éjjeli őrjárat “graveyard shift” – ami ma az éjszakai műszakot jelöli -
és a csengő hangja életet mentett . (“saved by the bell”)
 

9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt:

Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ) azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai "fuck" angol szó.

10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerűbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerűséggel az éjjeli tálba “végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára. A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan teraszszerűséget, amely zárt volt, és amely kívülről a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülő salakanyaga.

Az angol vécét csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynő próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.

Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá wc-papír, bármilyen hihetetlennek is tűnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevű New York-i vállalkozó nevéhez fűződik, aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedő nagyságú papírt a 14. században.

Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a vécé köré: illatos, zenélő, önmagától működő toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat…